A partnerség gyökerei a kilencvenes évekre nyúlnak vissza, amikor az Audi megalapította győri leányvállalatát. A város ipari karakterét akkor még elsősorban a Rába határozta meg, a német autóipari vállalat megjelenése azonban már egy eltérő ipari logikát képviselt, amelyben a helyi felsőoktatás jelenléte kulcsszerepet játszott. A Széchenyi István Főiskola gyakorlatorientált képzései, a város ipari hagyományai és stratégiai elhelyezkedése együtt teremtették meg azt a környezetet, amelyben a vállalat hosszú távú fejlődési potenciált látott.

Ahogy Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke felidézi: az akkori vezetés számára egy ilyen minőséget képviselő vállalat érkezése kivételes lehetőséget jelentett. Szekeres Tamás korábbi rektor gyakran fogalmazott úgy: „az Audi glóriát ad a fejünk fölé a négy karikájával”. Ez nem pusztán szimbolikus kép volt, hiszen az Audi megjelenése új nemzetközi szemléletet hozott magával, amely túlmutatott az iparon. A vállalat aktívan hozzájárult Győr kulturális és sportéletéhez is, az infrastruktúra és a közösségi terek támogatásával pedig érezhetően emelte a város nemzetközi láthatóságát és vonzerejét.

A vállalat Győrbe települését követően az akkori főiskola dinamikus növekedési pályára állva az ország legnagyobb műszaki főiskolájává vált, majd új – jogi, közgazdasági, egészségügyi és más – területeken indított képzéseket. 2001 fordulópontot hozott, amikor Orbán Viktor miniszterelnök győri látogatása alkalmával az Audi vezetése megfogalmazta azt az elképzelést, hogy szeretnék, ha Győrben egyetem jönne létre. A főiskola minden akkreditációs feltételt teljesített, de a vállalat kérése lendületet adott a folyamatnak, s az intézmény 2002-ben elnyerte az egyetemi rangot. Egyértelmű cél volt, hogy az ország egyik legerősebb, nemzetközileg is versenyképes mérnökképzése épüljön fel, amelyhez az Audi hosszú távon tud partnerként kapcsolódni.

A kooperáció lépcsőről lépcsőre fejlődött: tanszékek, laborok, közös programok, majd 2015-ben az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar megalakulása jelölte ki azt a pontot, ahol az együttműködés intézményesült, és valódi szerkezetet kapott.

A partnerség elmélyülésében kulcsszerepet játszott Szekeres Tamás mellett Knáb Erzsébet, aki az Audi Hungaria akkori személyügyekért felelős igazgatójaként éveken át dolgozott azon, hogy az egyetem és a vállalat között valódi, működő kapcsolódási pontok jöjjenek létre. Munkája során nem csupán a két fél közötti kölcsönös megértést segítette, hanem meghatározó szerepe volt azoknak a szervezeti kereteknek a kialakításában is, amelyek az akadémiai és az ipari szféra különböző szintjein – az oktatástól a kutatás-fejlesztésig – hosszú távon fenntartható együttműködést tettek lehetővé.

 

Duális modell, közös tanszékek, napi szintű kapcsolat

Az Audi Hungaria fennállása óta rendkívül szoros együttműködésben dolgozik a Széchenyi István Egyetemmel. A forma folyamatosan alakult, de a cél változatlan maradt: közösen gondolkodni a felsőoktatással, nemcsak igényeket megfogalmazni az egyetem felé, hanem tudást visszaforgatni, új megoldásokat keresni, és mindezt rendszerszinten beépíteni az oktatásba, a kutatásba, sőt a vállalati működésbe is. „Amit tud az egyetem, azt nekünk nem kell tudnunk. Amit mi tudunk, abból az egyetem tud építkezni” – emelte ki a Portfolionak Németh Kinga, az Audi Hungaria személyügyért és szervezetért felelős igazgatósági tagja. 

Ennek egyik leglátványosabb eleme a közös tanszékek és szaktárgyak hálózata, amely a Volkswagen-konszernen belül is egyedülállónak számít. Több mint nyolcvan Audi Hungáriás szakember tanít az egyetemen – a mindennapi munkája mellett – annak érdekében, hogy a hallgatók ne csupán elméleti ismereteket szerezzenek, hanem valós ipari kihívásokon és konkrét projekteken keresztül fejlesszék tudásukat. Évente mintegy kétezer diák tanul, kutat és szerez gyakorlati tapasztalatot ebben a rendszerben, a mérnökök 75%-a a győri egyetemről érkezik a vállalathoz.

A modell alapját ma a két intézmény közötti folyamatos párbeszéd és együttműködés jelenti. Stratégiai szinten rendszeresen egyeztetnek arról, merre tart a technológia, milyen kompetenciákra lesz szükség, és hogyan lehet mindezt a képzési és kutatási rendszerbe átültetni. „Egymás irányába jelezzük, hogy ki hol kér támogatást, mi pedig vállalati oldalról szakembereket, labor- és technológiai hátteret biztosítunk. Nem az a kérdés, ki hova tartozik, hanem az, mi a feladat, és milyen értéket tudunk ahhoz hozzátenni” – foglalja össze a szemléletet Németh Kinga. A közös projektek sem csak „az egyetem” vagy „az Audi” zászlaja alatt futnak, hanem valódi koprodukciók: közös szerződésekben, beruházásokban, fizikai terekben (Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ, Győri Innovációs Park) és mindennapi munkafolyamatokban jelennek meg.

A tudás, amit nem lehet elvinni

Az Audi számára az oktatás nem kiegészítő tevékenység, hanem a vállalat működésének egyik alappillére. A duális képzés – legyen szó szakképzésről vagy felsőoktatásról – a kezdetektől meghatározó. „Hiszem, hogy a tudás az, ami igazán megkülönböztet” – mondja Németh Kinga. „A technológiát bárhová lehet telepíteni, de azt mindig emberek működtetik, és a döntő különbséget végső soron az ő felkészültségük jelenti.”

Az Audi az elmúlt 32 évben lépésről lépésre bővítette tevékenységét: a motorgyártás mellé fejlesztőközpont, teljes értékű járműgyár és kompetenciaközpont épült, így ez a szemlélet mára kiemelkedő értékké vált.  Az elektromobilitás, a digitalizáció, a teljesítményelektronika és a fenntarthatóság olyan új kompetenciákat kívántak, amelyeket már nem lehetett különálló képzési programokkal kiszolgálni. A vállalatnak „turbófokozatra” kellett kapcsolnia az egyetemmel való kooperációban: közösen kialakítani azt a tudás- és munkaerőbázist, amely biztos hátteret nyújt a vállalat komplex fejlődéséhez és innovációs törekvéseihez.

A duális felsőoktatási modellben válik igazán kézzelfoghatóvá ez a szemlélet. A mérnökhallgatók projektalapon tanulnak: konkrét ipari feladatokon keresztül sajátítják el az egyetemi tantárgyak tartalmát, miközben az Audi aktívan bekapcsolódik a gyakorlati képzésbe. A hallgatók az így megszerzett tudást azonnal lefordítják a vállalati gyakorlatra, és már fiatalon, lényegében „munkatársként” lesznek részesei a folyamatoknak – teljes értékű szerepben, valós felelősséggel.

Ez az egyetem számára is egyértelmű nyereség, hiszen a diákok nem csak tankönyvekből ismerik meg a járműipart, hanem testközelből látják a gyártás, a fejlesztés és az átalakuló ipar logikáját. A vállalat számára mindez lehetőség arra, hogy a jövő mérnökgenerációival a megfelelő időben találkozzon, és megmutassa nekik, hogy különböző fejlődési irányok és perspektívák léteznek, amelyekhez érdemes csatlakozni.

A transzformáció élő laborja

Az autóipar ma egyszerre néz szembe az elektromobilitás kihívásaival, az ESG-elvárásokkal, az energiaátmenettel és a mesterséges intelligencia térnyerésével. Az Audi Hungaria esetében mindezt az is bonyolítja, hogy a piac elvárásai szerint egy ideig még párhuzamosan kell fejleszteni és gyártani belső égésű motorokkal ellátott és elektromos gépjárműveket. „Ez önmagában is rendkívül komplex feladat, miközben az ügyfelek továbbra is magas minőséget és hatékonyságot várnak el mindkét hajtástechnológiától” – fogalmaz Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke. Hozzáteszi: ez a transzformáció nem képzelhető el a felsőoktatás aktív támogatása és párhuzamos fejlődése nélkül.

Az egyetemmel közös kutatásokra számos példa hozható. A szimulációs és elektronikai K+F-projektek azt vizsgálják, miként lehet virtuális térben tesztelni olyan rendszereket, amelyeket korábban csak hosszú és költséges fizikai tesztciklusokban lehetett ellenőrizni. Egy új vagy továbbfejlesztett jármű teljes körű tesztelése akár 5 évig is eltarthat; a cél az, hogy ennek jelentős része digitális modellekbe kerüljön át és az idő töredéke alatt megtörténjen.

A járműelektronikai forrasztási kötések szimulációja is ebbe a fejlesztési irányba illeszkedik. Az autókban több millió apró forrasztási pont felelős a rögzítésért, amelyeknek 5-15 év múlva is stabilan kell működniük, a hőmérsékleti ciklusok és rezgések azonban idővel elrepeszthetik ezeket a kötéspontokat. Az egyetem és az Audi közös kutatása azt célozza, hogy ezek élettartamát meghosszabbítsák, robusztusságukat növeljék, és mindezt előrejelezhetővé tegyék.

Hasonló logika mentén születnek a kormányművekhez kapcsolódó szimulációs fejlesztések is: valós elektronikai elemek és szoftverek interakcióját modellezik, hogy a virtuális kísérleti eredmények közvetlenül beépülhessenek a gyári tesztelési folyamatokba. Ezekben a projektekben nemcsak oktatók és kutatók vesznek részt, hanem doktoranduszok, valamint alap- és mesterszakos diákok is.

Fenntarthatóság, AI, új készségek

Filep Bálint úgy látja, az együttműködés mára jóval túlmutat a klasszikus gépészmérnöki világon. A Széchenyi István Egyetem tematikus fókuszai között kiemelt helyen szerepelnek az élenjáró technológiák és a fenntarthatóság, ami szorosan illeszkedik az Audi ESG-stratégiájához. Hozzáteszi: ehhez járul hozzá, hogy az elmúlt évek egyetemi megújulása nem pusztán szervezeti átalakulást jelentett, hanem új mozgásteret is teremtett. Ez a működési modell rugalmasabb, gyorsabb döntéshozatalt és szabadabb együttműködési formákat tett lehetővé, ugyanakkor világossá tette azt is, hogy a megnövekedett autonómia nagyobb felelősséggel jár.

„Ebben a rendszerben az egyetemeknek nemcsak több lehetőségük van, hanem nagyobb a felelősségük is: a globálisan erősödő felsőoktatási és innovációs versenyben jobb eredményeket kell elérniük, és kézzelfogható módon hozzá kell járulniuk a térség gazdasági versenyképességének erősítéséhez” – fogalmaz az elnök.

A Széchenyi István Egyetem ennek a kihívásnak kíván megfelelni: olyan tudásközpontként működni, amely egyszerre képes nemzetközi szinten versenyképes teljesítményt nyújtani, és közvetlen hatást gyakorolni Győr és a régió ipari, gazdasági és társadalmi fejlődésére.

„A vállalat 2020 óta klímasemlegesen működik, geotermikus fűtési rendszerrel, zárt körforgású alumínium-újrahasznosítással, vízkörforgásos projektekkel és alternatív üzemanyag-tesztekkel. Ezekben a témákban is számos közös kutatás folyik az egyetemmel; a projektek egy részét állami és uniós források is támogatják” – emeli ki Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke.

 Az innováció által vezérelt, gyorsan változó környezet új kompetenciák kialakulását hozza magával.  A mesterséges intelligencia ma már nem a jövő, hanem a jelenkori működés része, a minőségbiztosítástól a szimulációs fékpadokig, az ajánlat-kiértékeléstől az adminisztratív folyamatok automatizálásáig, minden területen jelen van. Az Audi évtizedekkel ezelőtt elkezdte alkalmazni az „öntanuló” rendszerek logikáját – ma pedig arra törekszik, hogy a munkatársak minél szélesebb köre értse és magabiztosan használja ezeket az eszközöket. 

A technológiai készségek mellé egyre erősebben társulnak az úgynevezett soft skillek. Michael Breme szerint kifejezetten fontos, hogy a mérnökök ne csak kiváló szakemberek legyenek, hanem jó csapatjátékosok, kommunikátorok és problémamegoldók is.

Filep Bálint hozzáteszi: a Széchenyi István Egyetem 700 oktató-kutatója mellett évente több mint 1000-1100 külső szakember – mérnökök, jogászok, gazdasági szereplők – tartanak előadásokat, kurzusokat az intézményben. A hallgatók így egyszerre kapnak stabil elméleti hátteret és naprakész gyakorlati ismereteket – ez a tudáskombináció az, ami hosszú távon is versenyképessé teszi őket.

Hallgatói élmény, Formula Student és vállalkozásfejlesztés

Az Audihoz kötődő képzési területeken ma már mintegy 2100 elsőéves hallgató jelenik meg a felvételi időszakban – többségük 18 éves, még keresi a saját útját. Számukra az olyan programok, mint a Formula Student vagy a Shell Eco-marathon, igazi belépőként szolgálnak a mérnöki világba. Az autókat fejlesztő hallgatói csapatok európai versenyeken indulnak, ahol nemcsak az eredmény, hanem az út is számít: valódi technikai problémákon, csapatmunkán és felelősségvállaláson keresztül tanulnak. Nem is akármilyen sikerrel: a Széchenyi Egyetem SZEnergy Team csapata például sorozatban négyszer nyerte meg – mindannyiszor saját világcsúcsát megdöntve – Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyét, a kontinens legnevesebb egyetemeit megelőzve. Az Audi Hungaria szponzorként is aktívan támogatja a hallgatói csapatokat, hozzájárulva az egyetem hallgatóinak sikereihez és a technológiai fejlődéshez. A különböző hajtásrendszerekkel versenyjárműveket építő fiatal hallgatók a csapatmunkában, felelősségvállalásban, vállalkozói gondolkodásban igazán példaértékűek.

A hagyományos, frontális oktatási modellhez képest ez radikálisan más élmény, egy olyan folyamat, amelyben a hallgatók maguk is alakítói a végeredménynek. A projektmunka gyakran TDK-dolgozatok, diplomamunkák alapja, és egyben belépő olyan szakmai közösségekbe, amelyek későbbi munkalehetőségeket is hozhatnak.

Filep Bálint hangsúlyozza: az egyetem célja, hogy minden hallgatónak legyen esélye kipróbálni magát az innováció és a vállalkozás világában is. Ha van egy jó ötlet, különböző szakokról – jogász, közgazdász, marketinges, mérnök, informatikus – összeállhat egy csapat, és az intézmény 1-3 millió forintos kezdőtámogatással segíti az első lépéseket. A sikeres projektek számára egy második lépcső is megnyílik: 20-30 millió forintos keret, amelyből piacképes termékké vagy szolgáltatássá fejleszthető az ötlet, befektetői tárgyalásokkal, valódi vállalkozói felelősséggel.

Város, bizalom, jövőkép

Ma már nehéz elképzelni, hogyan nézne ki Győr az Audi nélkül. A hagyományos iparágak – például élelmiszer-, textilipar – után az Audi és az ipari parkok új fejlődési pályát nyitottak. A város erős logisztikai csomóponttá vált, az Audi Hungaria Iskolaközpont révén pedig az oktatási kínálat is új szintre lépett. „Meggyőződésem, hogy a város gazdaságilag, kulturálisan és oktatási szempontból is sokkal szegényebb lenne” – fogalmaz Filep Bálint. 

A bő harminc év egyik legfontosabb hozadéka a bizalom. A vállalat különböző generációi és az egyetem mindenkori vezetése között olyan partneri viszony alakult ki, amelyben természetes, hogy bármikor nyitott párbeszédet folytathassanak arról, hogyan járulhatnak hozzá egymás sikeréhez. Ez akkor is igaz, ha a méretek első ránézésre nagyon különbözőek: egy globális, Mexikótól Kínáig gyárakkal működő nemzetközi gazdasági társaság győri leányvállalata és egy regionális egyetem költségvetése és fizikai léptéke nehezen összevethető. A kölcsönös bizalom és tisztelet alapozta meg azt, hogy a Széchenyi István Egyetem az Audi számára egyenrangú, meghatározó partner.

Ez a bizalom az alapja annak is, hogy az egyetem ma már nemcsak saját magára tekint, hanem a tágabb ökoszisztéma formálójaként is. A Waberer’s-szel, a MÁV-val és más nagyvállalatokkal ápolt kapcsolataiban is megjelennek azok a strukturált, nem ad hoc együttműködések, amelyek modelljét egykoron az Audival közösen dolgozták ki. 

A világ, az autóipar és a felsőoktatás valóban transzformációban van. Győrben ezt nem elszenvedik, hanem közösen alakítják: az Audi Hungaria, a Széchenyi István Egyetem és a régió szereplői együtt rajzolják azt a térképet, amelyen a következő 10-20 év ipara, oktatása és városa körvonalazódik.