Milyen autót is vezetsz?

Egy második generációs, 2009-es, 1.8 TFSI, S-line, fehér TT Coupét.

Miért ezt a modellt választottad?

Mindig is tetszett a TT második generációs modellje, a külseje rendkívül megfogott. Számomra csajos hatása van az összképnek, kicsi az autó, én is kicsi vagyok, csak ebben tudtam elképzelni magam. Korábban Pápán anyukám ismerőse kapott egy második generációs TT-t, amivel sorsszerűen mindig összefutottam. Hát, ott lett teljes a szerelem. A szüleim számára persze az volt a mérvadó, hogy biztonságos legyen, hiszen sokat megyek vele, hétvégén mindig hazautazok Pápaderecskére Győrből. A Széchenyi István Egyetemen utolsó éves kereskedelem és marketing szakos hallgató vagyok. Itt élek a párommal, és már dolgozni is elkezdtem.

Hogy került hozzád az autó?

Nem volt egyszerű a kiválasztás, mert határozott elképzeléseim voltak, hogy milyen legyen. Benzines, jó állapotú, fehér, S-line felszereltségű, kormányvezérléses…, ezeknek a kritériumoknak Magyarországon éppen egy autó sem felelt meg, így Németországban találtuk meg a megfelelőt, kevés kilométerrel, ami szintén fontos szempont volt. Így mondhatjuk, hogy visszakerült Győrbe, a születési helyére.

Mit szeretsz benne a legjobban?

Mindent. A Győr-Pápa közötti ingázások során jól jön, hogy masszívabb kaszniban ülök, előzésnél fontos, hogy biztonságot nyújt. Nekem az előny, hogy kicsi, kompakt, a hátsó két ülésen könnyen elérek mindent az én 156 centimmel is. Komplett gardróbom van ott hátul berendezve – nevet. A csomagtartója meglepően tágas, a két mamától a heti küldeményeket simán elnyeli. Semmire se cserélném le, összességében mindent nagyon szeretek benne, nagyon sokáig szeretném megtartani.

Hogy hívod a kocsit?

Nincs külön beceneve, TT-nek hívom, bár maga a rendszáma is erre utal. Az egyedi rendszámot ajándékba kaptam, meglepetés volt, ahogy egyébként a kocsi érkezése is, mert néhány héttel későbbre vártam. Amikor pénteken hazaértem a szüleimhez, anya épp a kertben foglalatoskodott, és hátramentem hozzá köszönni. Már vagy 5 perce beszélgettünk, amikor szólt, hogy Enikő, fordulj már meg. És ott állt a gyönyörű, fehér TT-m masnival átkötve. Erre nagyon szívesen emlékszem vissza, igazán sikerült meglepniük a szüleimnek.

Milyen sofőrnek tartod magad, ha sportautó, akkor sportosan is vezeted?

Szerintem jól vezetek, azt mondanám, inkább biztonságosan. Ezt szokták mondani a velem utazók is. Nem száguldozok, de ha szükséges, magabiztosan előzök, hiszen sosem hoz váratlan helyzetbe a kocsi. Nekem nem a száguldásról szól a vezetés.

Milyen élmény volt a filmforgatás?

Rettenetes izgultam előtte, aztán persze hamar feloldódtam, és nagyon jó élmény volt az egész nap, igazán családias volt a hangulat, bántam is, hogy vége lett. A nap, egyben a film zárásaként bementünk az Audi gyárterületére, hát azt hatalmas élmény volt átélni, milyen nagy is valójában. A napokban pedig igazi gyárlátogatáson is részt vehettem a Magyarországi TT-tulajdonosok országos találkozóján, ami meg aztán maga volt a kánaán látni, ahogy készülnek az autók.

Így még különlegesebb érzés az is, hogy a TT városában élhetek.

Végezetül, van valami vicces élményed az autóddal?

Ó, nagyon sok van. Ami visszatérő, és nem egyedi, hogy pl. a nagy parkolókban mindig nagy kocsik állnak be mellém, emiatt folyamatosan nem találom az autómat, mert csak akkor bukkan elő, amikor már igazán közel járok. Ehhez persze kell az is, hogy sosem jegyzem meg, hogy hova álltam. Elég hosszú folyamat szokott lenni, igazi bújócska a bevásárlás utáni autófelkutatás.