Az Akadémiai Napot 1994-ben, Széchenyi István születésének évfordulóján rendezték meg először, és azóta az egyetem egyik legfontosabb ünnepévé vált. Az idei esemény különleges évfordulóhoz is kapcsolódott: az intézmény jogelődje 1986-ban, vagyis éppen negyven évvel ezelőtt vette fel Széchenyi István nevét.

Akadémiai Nap az Széchenyi Egyetemen

Prof. dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora kiemelte, hogy az Akadémiai Nap az egyetem egyik legfontosabb ünnepe, amely egyszerre ad alkalmat a közösség sikereinek elismerésére és a jövő feladatainak kijelölésére. Hangsúlyozta, hogy az intézmény 40 éve viseli Széchenyi István nevét, akinek örökségében a tudás, az innováció, a gazdasági fejlődés és a jövőbe vetett hit szorosan összekapcsolódik. Az egyetem célja, hogy a különböző tudományterületek együttműködésével olyan tudást hozzon létre, amely a társadalom és a gazdaság számára is hasznosul, miközben hallgatóinak sikeres szakmai pályát biztosít.

Az ünnepségen Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdasági miniszter is köszöntőt mondott. Beszédében arról szólt, hogy az Akadémiai Nap egyszerre tekint vissza a múltra, mutat rá a jelen eredményeire és jelöli ki a jövő feladatait. Kiemelte: Széchenyi István számára a tudás nem önmagáért való volt, hanem olyan erő, amelynek a társadalom és az ország fejlődését kell szolgálnia.

- A tudás akkor válik valódi eredménnyé, amikor a gondolatból cselekvés, a felismerésből fejlesztés, a tudományos eredményből pedig a közösség számára hasznos érték születik. Az egyetem feladata nem pusztán a meglévő tudás átadása, új tudást kell létrehoznia, új kérdéseket kell feltennie, és olyan szakembereket kell képeznie, akik a megszerzett ismereteket a változó világban is alkalmazni tudják - mondta el Bóna Szabolcs.

A miniszter külön kitért az egyetem győri műszaki-ipari hagyományaira és az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar agrár-felsőoktatási örökségére is. A mezőgazdaság előtt álló kihívások – köztük a klímaváltozás, a vízhiány és a versenyképesség kérdése – szerinte már nem válaszolhatók meg kizárólag a korábbi megoldásokkal. Tudásra, innovációra és együttműködésre van szükség. A precíziós technológiák, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia szerinte nem a hagyomány ellenében, hanem azzal együtt jelenthetik az agrárium megújulásának alapját. A kutatás akkor válik igazán értékessé, ha a laboratóriumból eljut a gazdaságokba és az élelmiszeriparba, technológiává, hatékonyabb termeléssé és versenyképesebb gazdasággá alakul.

Elismerések a 33. Akadémiai Napon

Az ünnepi program részeként több rangos egyetemi elismerést adtak át. Címzetes egyetemi docensi címet kapott Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. ügyvezetője, Dömény Sándor, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Büntetés-végrehajtás vezérőrnagya, és Dr. Horváth Péter, a Győri Fellebbviteli Főügyészség fellebbviteli főügyész-helyettese, valamint Zborovján Ferencné, az Egészség- és Sporttudományi Kar Elméleti Egészségtudományi és Ápolástan tanszék szakértője. Címzetes mesteroktatói címmel ismerték el Nagy Józsefet az Audi Hungaria Zrt. minőségbiztosítási vezetőjét, illetve Illés Andrást az Audi Hungaria Zrt. ABS-technológiai szakreferensét.

Pro Universitate elismerésben részesült dr. Horváth András, egyetemi docens, akinek munkáját az egyetem minőségkultúrájának megalapozásában, a minőségirányítási rendszer kiépítésében és folyamatos fejlesztésében, valamint az akkreditációs és monitoringeljárások előkészítésében emelték ki.

A Pro Universitate elismerést dr. Papp Mária Magdolnának, belgyógyász és üzemegészségügyi főorvosnak ítélték oda. Az indoklás szerint több évtizeden keresztül dolgozott az intézmény egészségügyi szolgáltatásainak meghatározó szereplőjeként, és munkájával, valamint az egyetem hallgatói körében végzett tevékenységével is hozzájárult az intézmény közösségéhez.

Forrás: Akadémiai Nap a Széchenyi István Egyetemen - sok-sok fotó