Karrier

A Forma-1, az ipar és az egyetem izgalmas metszéspontjairól cseréltek tapasztalatot a BME szakkollégiumában

2024. 11. 11.

Csillogó szemű hallgatók töltötték meg a BME Kármán Tódor Kollégiumának auláját október 30-án. A Gépész Szakkollégium –, ami egyúttal Magyarország egyik legnagyobb minősített szakkollégiuma – három alumnit invitált meg az „Út a Formula-1 felé” című kerekasztal-beszélgetésre. Köztük Dén Dánielt, az Audi Hungaria fejlesztőmérnökét, aki nagy örömmel osztotta meg benyomásait és jártasságát a témában.

Milyen út vezethet az egyetemi padoktól a Formula Student-en át a Forma-1, illetve a nagyvállalatok világáig? Milyen érzés mérnöki szemmel nézni a F1 versenyfutamokat? Mik azok a megfogható előnyök, amiket egy egyetemi versenycsapat adhat a szakmai jövőre nézve? Milyen arányban oszlanak meg a műszaki és menedzsment-feladatok a motorsport vérkeringésébe becsatlakozó hallgatók és az iparban tevékenykedő mérnökök életében? Többek között ezeket a témákat járták körül a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

A szakkollégium operatív stábjának tagja, Kóti Dávid, izgalmas kérdésekkel fordult három szakemberhez: Dén Dánielhez, az Audi Hungaria fejlesztőmérnökéhez és a BME Motorsport korábbi főmérnökéhez; Molnár Józsefhez, az Aston Martin F1 csapat korábbi tagjához és a BME Formula Racing Team aerodinamika csoportjának korábbi vezetőjéhez; valamint Pácsonyi Péterhez, a BME Formula Racing Team jelenlegi főmérnökéhez.

Gyerekkortól Schumacherék bűvöletében

„Középiskolás koromban kezdtem nézni a Forma-1-et, de elsősorban nem is a versenyek vonzottak mágnesként, hanem a technikai részletek. Emiatt léptem mérnöki pályára, emlékszem, naponta több órát töltöttem azzal, hogy utána olvassak, mi és hogyan működik egy autóban.” – idézte fel Molnár József a kezdeteket.

Dén Dániel édesapja igazi Ferrari-rajongó, és ő maga is 2-3 éves korától Michael Schumachernek drukkolt.  Bár hiányolja a régebbi kommentátorokat, a mai napig követi az eseményeket.

Pácsonyi Péter két bátyjával közösen nézte a vasárnapi futamokat, és később ennek hatására azonnal otthon érezte magát a Formula Student világában. Elmondása alapján a versenycsapatnál végzett tevékenységek hétről hétre, hónapról hónapra hozzáadtak a tanulmányaihoz, sőt a karrierjét is megalapozza.

Az ipar teljesen más kávéház

Péterrel egyetértve, Dani is beszámolt a mérnökhallgatóknak szóló konstrukciós versenyekről, illetve  az azokra való felkészülés fontosságáról. „Ezek a folyamatok tanítják meg az embert rendszerben gondolkodni, kilépni a komfortzónájából, sőt, soft skilleket is adnak, megerősítenek. - Emlékszik vissza a versenycsapatnál eltöltött időszakra Dani – Ilyen a rugalmasság, az együttműködés, és hogy könnyebben beleképzeljük magunkat mások helyzetébe. Voltak olyan szaktársaim, akik a kezdetekkor szinte meg sem mertek szólalni, de úgy jöttek ki a Formula Student-ből, hogy már egy előadói kultúrával rendelkeztek,  látják az összefüggéseket, meg tudják indokolni, mit, miért és hogyan csinálnak. Ugyanakkor a versenyhez képest az ipar teljesen egy más kávéház. Mások a folyamatok, a tervezési irányelvek, és nem utolsósorban a marketing is képbe jön. Természetesen közel lehet maradni, illetve közelebb kerülni a motorsport világához, ha megvan az érdeklődésünk, és az alapkészségeink” – mesélte Dani, aki négy évet töltött a BME Motorsport csapatában, ahol két szezonon keresztül főmérnökként is kimagasló eredményeket ért el.

Átmenet a fiókban várakozó háziktól

A szakkollégium rendezvényén résztvevő hallgatók számára ismerősen csengett, amit József említett: az egyetemi órákon inkább elméleti síkon mozognak közel sem olyan sokoldalúak, mint a Formula Racing Team-ben vagy BME Motorsportban tapasztalt kihívások és feladatok.

„A Formula Studentes éveim alatt igazi problémamegoldó képességeket sajátítottam el, később nem féltem egyetlen feladattól sem. Az iparban persze más a lépték, mint a Formula Student-ben (arányaiban az aerodinamika részlegek például sokkal nagyobbak). Az Aston Martinnál 750-ből körülbelül 200-an foglalkoztunk valamilyen úton-módon aerodinamikával” – osztotta meg József, aki augusztusban tért haza Angliából, ahol padlólemez-fejlesztéseken dolgozott a legendás márkánál.

Kóti Dávid moderátor is kiemelte, hogy az egyetemen elsajátított elméleti tudás és a munka világában jelenlévő ipari tervezés között egy nagyon fontos átmenetet jelenthet, amikor valaki egy egyetemi versenycsapat tagjává válik.

Emberismeret és flexibilitás

Péter –, aki jelenleg villamosmérnöki mesterszakot végez – a műszaki és menedzsment-feladatok kapcsán hangsúlyozta: körülbelül 60-40 százalékos arányban oszlik meg a kettő, hiszen főmérnökként a modell ellenőrzésével, a tesztek szervezésével, a teendők allokálásával, a dokumentációk böngészésével is foglalkoznia kell. Dani – a főmérnöki szezonokat felidézve – egyetértett ezzel az - aránnyal, de inkább fordítva: a csapattagok motiválása, a részletek rendszerszintű áttekintése, ellenőrzése, a konstrukció színvonaláért vállalt felelősség nagyobb részt ölelt fel, mint a műszaki feladatok.

„Mindig azt láttam, hogy azok a csapatok voltak sikeresek, ahol a vezetők jó emberismerők voltak, fel tudták mérni, hogy mire képesek a csapattagok, mire van szüksége a team-nek. Mindez szezontól és járműkoncepciótól is függ, így érdemes flexibilisnek lenni” – mondta Dani.

Azt, hogy nem csak a csapat, hanem a jármű tekintetében is a részletekben rejlik az ördög, József fogalmazta meg: – Ami teljesítményben nagy különbségnek számít, az geometriailag nem biztos, hogy nagy eltérést jelent. Hogy szemléltessem: ha lenne az ellenfél autóján, a padlólemezen egy egy köbcentis rész, ahol bármit módosíthatnánk, akkor azzal meg lehetne oldani, hogy utolsó legyen a mezőnyben. Ezek az autók tehát hiperérzékenyek.

A részlet, ami megszólítja a vásárlót

Néhány közönségkérdés után Danit külön is elcsíptük egy villáminterjú erejéig, és ahogy egy korábbi cikkünkben, úgy ezúttal is hatalmas lendülettel mesélt. Dani 2023 júliusától kollégánk, jelenleg hajtásrendszer-fejlesztéssel foglalkozik, és mindig is lenyűgözte a kerék és az aszfalt kapcsolata, a futóműtervezés világa. Úgy látja, nem csak a biztonsági és más alapfeltételeknek kell teljesülniük, hanem a felnivel számos érzelmet el lehet érni, képes beszélni az autóvásárlókhoz, olyan, mintha a jármű koronája lenne.

„Ez volt az első kerekasztal-beszélgetésem, amiben az Audi Hungriát képviseltem, és bár kicsit izgultam, ezt hamar le tudtam gyűrni. Szeretek visszajárni a BME-re, van egy kis nosztalgiafaktor, de ami a legfontosabb, hogy jól esik támogatni a hallgatókat. Pozitív élményként éltem meg a mai eseményt is, gondolatébresztő volt, ahogy mindannyian kicsit másképp látjuk a motorsport és a járműipar dolgait, jelenét és jövőjét”fogalmazott Dani, aki 2025 februárjától Ingolstadtban fog dolgozni.

Kérdezzünk minél többet!

"Határozott időre fogok menni, izgalmas új fejezet lesz. Az eddigi céges utak során viszonylag kevés időm volt felfedezni a helyi kultúrát és hangulatot, de kedveltem, , úgyhogy várom már, hogy hosszabb időt is Ingolstadtban töltsek. A munkakultúra és a német kollégák kapcsán nagyon nagy meglepetésre nem számítok, de mégis más lesz, mint amikor rövid időre érkezem.”

Mivel a februári költözés hamar itt lesz, a mostani feladatok új betanulóknak való, alapos és precíz átadásán Dani gőzerővel dolgozik. Mint mondta, ezekből az együttműködésekből is sokat tanul arról, hogy hogyan kell megérteni mások nyelvét, hogyan adjon át úgy információt, hogy minden megfelelően  érkezzen meg.

Ahogy a betanulóknak, úgy a közönség soraiban ülő hallgatóknak is azt tanácsolta, kérdezzenek nagyon sokat! Legyenek nyitottak, így fogják megtalálni a saját útjukat!

Vissza az előző oldalra