Karrier

Mi a feladatod az Audi Formula–1-es csapatán belül?

Jonas Pangerl: Az aerodinamikai részlegen dolgozom, azon belül is a CFD (Computational Fluid Dynamics – számítógépes áramlástan) alcsoportban. Feladatom a CFD-szimulációk, valamint a szélcsatorna- és pályatesztek eredményeinek összehangolása. Csapatunk fejleszti azokat a CFD-szimulációkat, amelyeket később az aerodinamikus szakemberek az autó külső formájának megalkotásához használnak. Fő célunk a szimulációk pontosságának és hatékonyságának növelése, hogy az aerodinamikusok minél pontosabb képet kapjanak az autó körüli áramlási mezőről, és így jobb döntéseket hozhassanak a tervezési folyamat során. Én kifejezetten azon dolgozom, hogy a szimulációk eredményei minél közelebb álljanak a valósághoz, elsősorban a szélcsatornában végzett mérésekhez. Ez magában foglalja az áramlási mező megértését, az esetleges modellezési hibák feltárását, valamint azoknak a stratégiáknak az elemzését, amelyekkel a valós áramlást virtuális környezetben modellezzük. Ezen ismeretek birtokában módosítom a szimulációs beállításokat és folyamatokat, hogy a kapott eredmények a lehető legpontosabban tükrözzék a valós viselkedést.

Miként vezetett az utad erre a pályára? Formula Student tapasztalatot szereztél az egyetemi éveid alatt?

Jonas Pangerl: Alapképzésemet Németországban, az esslingeni Alkalmazott Tudományok Egyetemén végeztem mechatronika szakon, gépészmérnöki fókuszterülettel. A tanulmányaim során hamar rájöttem, hogy különösen érdekel az aerodinamika, az áramlástan és a programozás. Az alapképzés végén csatlakoztam a Formula Student csapatunkhoz, a Rennstall Esslingenhez, ahol az aerodinamikai részlegen dolgoztam – ide készült a szakdolgozatom is. A mesterképzésemre ugyan ennél az egyetemnél maradtam, azonban szakot váltottam, s gépészmérnök mesterszakon folytattam a tanulmányaimat. Itt az áramlástanra, matematikára és a CFD-szimulációkra specializálódtam. A mesterképzés alatt is a Formula Student csapat tagja maradtam, és a második évben az aerodinamikai részleg csapatvezetője lettem. Az első szezon rendkívül nehéz volt, mivel az autónk teljesen új konstrukció volt, és nagyon gyengén teljesített. Ugyanakkor ez egy kiváló tanulási lehetőségnek bizonyult, amelynek eredményeként a következő évre egy teljesen új koncepciót fejlesztettünk ki. Ez az új autó már kiválóan működött, s megnyertük vele a Formula Student Germany versenyt a belső égésű motoros kategóriában. A sikeres szezon után visszaléptem az aerodinamikai csapatvezetői szerepből, mert több időt kellett a tanulmányaimra fordítanom, de továbbra is dolgoztam az aerodinamikai részlegben a következő szezonban is. Ebben az évben a korábbi, bevált koncepció továbbfejlesztésén dolgoztunk, és ez az autó végül az egyetem Formula Student történetének legsikeresebb járműve lett: ismét megnyertük a Formula Student Germany versenyt, emellett több más versenyen is győztünk – és 2021-ben a csapat a Formula Student világranglista élére került. A 2019-es spanyolországi Formula Student versenyen egy Williams Racingnél dolgozó szakember értékelte a munkámat, aki később gyakornoki (hallgatói munkavégzési) lehetőséget ajánlott fel. 2020 októberében kezdtem meg az egyéves gyakornoki időszakomat a Williams Racingnél. Ezt követően a Williams CFD-részlegén írtam a mesterképzéses diplomamunkámat „A Formula–1-es szárny és kerékkonfiguráció nagy pontosságú CFD-szimulációja” címmel. A diplomamunka befejezése után állásajánlatot kaptam, aerodinamikai mérnökként dolgoztam a Williamsnél egészen 2023 júniusáig. Már az első Formula Student évemben, 2018-ban részt vettem a győri Formula Student Symposiumon (FSS). A csapattársaimmal nagyon élveztük a rendezvényt, ezért 2019-ben ismét visszatértünk. Miután elkezdtem a munkát a Williamsnél, 2022-ben először meghívott előadóként szerepeltem a szimpóziumon, ahol az aerodinamika szerepéről beszéltem a Formula Studentben és a Formula–1-ben. 2024-ben és 2025-ben ugyanezzel a témával vettem részt előadóként. Így összesen már ötször jártam a szimpóziumon: kétszer látogatóként (hallgatóként) és háromszor előadóként. A Formula Student nyitotta meg számomra az utat a Formula–1 világába – nélküle mindez nem valósult volna meg.

Mit üzennél azoknak a hallgatóknak, akiknek álma az F1? Milyen pályaorientációs tanácsot tudnál adni számukra?

Jonas Pangerl: Először is, nem feltétlenül tanácsolnám senkinek, hogy kifejezetten a Formula–1-re összpontosítson csak. Ha figyelembe vesszük, hányan szeretnének világszerte az F1-ben dolgozni, és milyen kevés a rendelkezésre álló pozíció, nagyon kicsi az esély arra, hogy valaki végül oda kerül. Az F1-ben való elhelyezkedés sokkal inkább annak a következménye, hogy milyen érdeklődést, motivációt és munkát teszel bele az egyetemi éveidbe és bármilyen mellékprojektekbe, amelyeken dolgozol. Ráadásul rengeteg olyan munka létezik, amely nagyon hasonlít ahhoz, amit mi az F1-ben csinálunk. Ha igazán érdekel egy bizonyos terület, akkor a munkádat ugyanúgy élvezni fogod, még akkor is, ha nem a Formula–1-ben végzed. Talán még fontosabb, hogy a Formula–1-et erősen korlátozzák a szabályok, amelyek sok szempontból behatárolják, mit lehet megvalósítani – sokkal inkább, mint bármely más iparágban. Ennek ellenére vannak módok arra, hogy jelentősen növeld az esélyeidet arra, hogy bekerülj az F1-be. Ki kell tűnnöd azok közül, akik ugyanerről álmodnak, és hozzád hasonló területen tanulnak vagy dolgoznak. A jegyek legyenek jók, de tapasztalataim szerint ez általában nem a legfontosabb; sokkal inkább érdemes olyan területekre fókuszálni, ahol valódi tudást szerezhetsz. Vegyél részt a Formula Studentben, vagy bármilyen más egyetemi projektben, amely érdekel. Tanuld meg, hogyan működik az adott terület, próbálj új technikákat vagy stratégiákat felfedezni, amelyek különlegessé tehetik a projektet. Az önmagában kevés, ha csak részt veszel egy csapatban: igyekezz fejleszteni azt, amit ott találsz, keresd azokat a területeket, ahol javítani lehet, és ahol valamilyen újdonságot hozhatsz létre, amellyel kitűnhetsz. Ez szinte magától fog jönni, ha élvezed, amit csinálsz, és sok időt szánsz a projektre. Tapasztalatom szerint nem működik, ha valamit erőltetni próbálsz – a fejlődésnek természetesen kell kibontakoznia.

A szakmai tudáson felül még mi kell ahhoz, hogy valaki jó F1-mérnök legyen? Valóban az F1 jelenti a szakma csúcsát?

Jonas Pangerl: Szenvedélyre, motivációra és lelkesedésre van szükség ahhoz, hogy az ember új dolgokat fedezzen fel és energiát fektessen a munkájába. Valószínű, hogy többet fogsz dolgozni, mint egy hasonló, de nem motorsport-ipari munkakörben, ezért valóban élvezned kell azt, amit csinálsz. A Formula–1 nem feltétlenül a szakma csúcsa. Ez attól függ, milyen területen dolgozol. Bizonyos területeken a szabályozás annyira szigorú, hogy meghatározott technikákat, munkamódszereket, anyagokat és erőforrásokat kell alkalmaznod, illetve rendkívül hatékonyan kell dolgoznod. Ez akadályozhat abban, hogy mindent a lehető legtökéletesebben, vagy a technológiai élvonalon túlmutatva valósíts meg. Más területeken viszont a Formula–1 valóban a szakmai teljesítmény csúcsa.

Anna, az utad Zalaegerszegről előbb Bécsbe, majd Győrbe és ezzel párhuzamosan a Sauber hinwilli központjába vezetett. Életed alakulásában, a gazdasági vonalról történő mérnöki átállásban milyen szerepet játszott a Formula Student?

Szakonyi Anna: Az osztrák főváros Közgazdasági Egyetemén tanultam, amikor megtudtam, hogy Bécsben is van egy Formula Student csapat. Rögtön csatlakoztam, s három éven keresztül központi szerepet játszottam a működésében. A csapatban töltött idő alatt elhatároztam, hogy szeretnék mélyebb műszaki tudást szerezni, ezért jelentkeztem a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Karára. A megszerzett elméleti alapok, valamint a Formula Studentben szerzett gyakorlati tapasztalat együtt adták meg azt a hátteret és gondolkodásmódot, amelyek később nagyban segítették, hogy a Formula-1 világában is helyt tudjak állni.

Milyen feladatot látsz el pontosan a Audi Revolut F1 Teamben?

Szakonyi Anna: Jelenleg junior projektmenedzserként dolgozom. A feladatom elsősorban a padlólemezhez kapcsolódó projektek tervezése, ütemezése és az előrehaladásuk követése. Támogatom a mérnököket és a gyártástervezőket abban, hogy a fejlesztések időben, a szükséges erőforrásokkal és megfelelő prioritásokkal haladjanak.

Mindig is célod volt, hogy az F1-ben dolgozz?

Szakonyi Anna: Nem mondanám, hogy mindig is ez volt célom. Habár vannak gyerekkori emlékeim arról, hogy motorsportot nézek, a karrierem sokáig teljesen más irányban haladt. Később kezdtem el egyre inkább érdeklődni ez iránt a pálya iránt, s a Formula Student annyira magával ragadott, hogy idővel egyre tisztábban kirajzolódott bennem ez a cél.

A Formula–1 valósága eltér(t)-e az elképzelttől? Milyen álmaid/terveid vannak a jövőre nézve a „száguldó cirkuszban”?

Szakonyi Anna: Azt gondolom, hogy kívülről nehéz pontosan elképzelni, milyen gyors tempójú és változékony ez a munka, de nagyjából erre számítottam. Sok mindenben olyan, ahogy elképzeltem, de a mindennapi intenzitást így is érdekes volt belülről megtapasztalni. A hosszú távú terveimet még nem látom teljesen. Egyelőre az a célom, hogy ebben a pozícióban maradjak, fejlődjek, s hogy még többet tanuljak a Formula-1 világáról.

Magyar mérnökként mit üzennél a hallgatóknak, akik hasonló babérokra szeretnének törni? Szerinted miért fontos az ilyen rendezvény, mint az FSS?

Szakonyi Anna: Azt üzenném, hogy szerezzenek minél több gyakorlati tapasztalatot. A hallgatói programok erre kiváló lehetőséget adnak. Itt lehet igazán megtanulni csapatban dolgozni, felelősséget vállalni, s olyan helyzetekkel találkozni, amelyek később a munkahelyen is előkerülnek. Az FSS-hoz hasonló események azért is fontosak, mert a hallgatók kapcsolatot tudnak építeni, s számos elismert szakembertől kérhetnek tanácsot. Legyen szó versenyautó-építésről vagy akár a karrierjük irányáról, ezek a visszajelzések nagy segítséget nyújtanak, s általában hatalmas motivációt jelentenek.